Erőszakmentes kommunikáció:

Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) dr. Marshall B. Rosenberg nevéhez fűződik. Rosenberg amerikai pszichológus az EMK módszerét a világ különböző háborús övezeteiben alkalmazta, mint a konfliktusrendezésnek, a béke megteremtésének eszközét. Az EMK a kommunikáció egy olyan módja, amely lehetővé teszi, hogy valódi kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal és másokkal. Az erőszakmentes kommunikációban a végső cél, hogy valódi megértésen keresztül a felek nyertes-nyertes viszonyt hozzanak létre. A gyakorlatban ehhez egyrészt empátia, vagyis a másikra való együttérző odafigyelés, másrészt olyan őszinte önkifejezés szükséges, ami másik felet együttérző odafigyelésre indítja.

Érték és értelemközpontú logoterápia:

A logoterápia érték- és értelemközpontú szemléletmód és módszertan, célja a személy szembesítése a logosszal, az értelemmel. A logoterápia és egzisztenciaanalízist Viktor Emil Frankl, osztrák pszichiáter dolgozta ki a második világháborút követően. Az orvos- filozófus Frankl ...és mégis mondj igent az életre! című, világszerte ismert könyvében a koncentrációs táborban átélt tapasztalatait írja le, ebben fejti ki először, hogy az emberi egzisztenciában azt az értelmet  érdemes keresni, amely okot ad a továbbéléshez, majd  az 1946- ban megjelent Orvosi lélekgondozás c. művében fejti ki a logoterápia és az egzisztencia-analízis alapjait. A logoterápia harmadik bécsi pszichoterápiás iskolaként is ismert, ugyanakkor - mivel alkalmazott filozófia - filozófiai praxisnak is nevezik. A logoterápia gazdagsága és módszertana lehetővé teszi sokrétű alkalmazhatóságát  különböző pszichoszociális területeken:

• Személyiségfejlesztés
• Tanácsadás, coaching
• Oktatás (pedagógiai viszony)
• Felnőttképzés: andragógia, életpálya tanácsadás, gerontagógia 
• Közösség és - szervezetfejlesztés
• Lelki vezetés 
• Pszichoterápia, pár - és családterápia

A logoterápia a személy vagy csoport felelősségére épít, mely valamennyi életszituációhoz kapcsolva segít döntések meghozatalában, értékek beteljesítésében. Az emberi létezést mindig közösségben értelmezi. Módszere a szókratészi dialógusra épül, amely során a problémára irányuló kérdéseket tesz fel, a személy, vagy közösség értékrendjével, és személyes felelősségével történő szembenézésre fókuszál, az értelem kibontását, az értékek megvalósítását célozza meg. Megoldásként aktív hozzáállásra buzdítja a személyt, konkrét cselekvésre ösztönzi. mindig felteszi a kérdést: mit tehetek önmagamért ? mit vár tőlem az élet? és a közösség, amelyben élek?

Mediáció:

Az alternatív vitarendezés egyik lehetséges módszere a mediáció, amely során a felek egy semleges harmadik fél, a mediátor bevonásával próbálnak saját maguk megoldást találni konfliktusukra. A mediátor nem ad tanácsot és nem dönt, hanem egy módszeres kommunikációs eszközzel segít a probléma mögött álló érdekek és szükségletek feltárásában azért, hogy egy olyan megoldás szülessen, amelyben mindkét fél érdekei érvényre jutnak. A mediáció, mint kommunikáció- fejlesztő módszertan rendkívül hasznos eszköz továbbá a közösségek mindennnapi életében közösségfejlesztési cállal is, konfliktusok, elkadások megelőzésére, személyes és csoportok közötti kommunikáció fejlesztésére.

Biblioterápia/ Irodalomterápia:

A biblioterápia egy személyiség és közösségfejlesztő módszer, mely irodalmi szövegeken keresztül indít beszélgetést, interaktív folyamatot, melyben közvetítő vagy projektív felületként van jelen a mű, így segítve hozzá a klienseket a mentális egészségvédelemhez. A módszer a szocioterápiák és a művészetterápiák metszetébe helyezhető, így alkalmazási területei szinte végtelenek. Bármilyen irodalmi mű alkalmas lehet irodalomterápiás foglalkozáshoz, amely saját élményeket hív elő, amely bizonyos pontokon megérinti az olvasótt, amihez valamilyen formában kapcsolódni tud.